Elvárások a gitárral szemben

A legtöbb gitárnál akad jobb, szebb hangszer, de az a fontos, hogy nekünk magunknak megfeleljen a sajátunk, és el tudjuk rajta játszani mindazt, amit már megtanultunk.

Idővel persze változhat az egyéni elvárás-rendszer a gitárokkal kapcsolatban, és szeretnél egy jobbat magadnak, de azért nem kell bedőlni a „semmi sem ér semmit, ami nem drága”-típusú szövegeléseknek!
Főként azért, mert nagyon sok esetben a márkanevet kell megfizetni, nem pedig a jó tulajdonságokat.

Sok gitárra igaz lehet, hogy ha levennék róla a feliratot, és mint noname hangszert próbálnák eladni, a márka iránti megelőlegezett áhítatos bizalom lefoszlana a dologról, és lehet, hogy nem is tetszene már annyira a reménybeli vásárlónak (vö. Stradivari-hegedű a függöny mögött összehasonlítva más hegedűkkel c. sztori, ahol a Stradivari csak 4. lett néhány mai készítő hegedűje mögött).

Gyengébb gitáron is lehet fantasztikusan játszani, és fantasztikus gitáron is lehet rosszul.
Az a lényeg, hogy öröm legyen a gitározás, ne szenvedés.

Egy rossz, behangolhatatlan, magas húrnyomású, kényelmetlen hangszer
egy életre elveheti az ember kedvét a gitározástól.

Összegezve: a gitárvásárlást alaposan át kell gondolni.
Nem szabad elhinni mindent, amit marketing-szagú cikkekben leírnak, hanem
el kell menni gitárboltokba, és minél több hangszert kipróbálni.

Alakíts ki saját elképzelést arról, hogy milyen gitárt szeretnél.
Az viszont nem elképzelés, hogy „hű, de szép fekete (kék, zöld, bármilyen) ez a gitár, nekem ilyen kell”, vagy hogy „ilyenen játszik az XY, ezért én is ilyen gitárt akarok”, stb.

Ha tanácstalan vagy, számold ki, mennyit szánsz a hagszerre, és kérj tanácsot a Gitáros Fórumon!